Az elmúlt hetekben néhány arab országban fontos vagy annak látszó politikai események történtek, egyes "vezetőket" szépen elzavartak, máshol tüntetnek, s Líbiában kisebb polgárháború zajlik.

A történetnek még nincs vége, egyrészt az egy dolog, hogy Ben Ali-t kirugdosták Tunéziából, az öreg Mubarak is bukott, s Kadhafi helyzete is bizonytalan, de egyáltalán nem biztos, hogy ezek a rezsimek megbuktak.

A megmozdulásoknak sehol nincs igazi vezetője, látszólag spontán népi megmozdulások, de én ezekben nem hiszek, facebook, twitter, egyéb médiumok sehol nem elégségesek ilyesfajta történésekhez.

Az összeesküvés elméletlenek azonban ellentmond, hogy igazából senkinek sem érdeke ill. nem volt érdeke, hogy ezek a rezsimek, "vezetők" megbukjanak, mindegyik ország, igen még Líbia is, már régen megegyezett a nyugati országokkal, hol van már a Sidra öböl és hol van Líbia bombázása, sehol, az olaj és földgáz sokkal, de sokkal fontosabb Kadhafinál is, s öreg megengedte, hogy a líbiai olajat kinyerjék ilyen olyan cégek, igy az sem volt zavaró, hogy kiképzőtáborokat nem zárták be, belefér(t).

Az emberek ennek ellenére mégiscsak összejöttek, s megcsinálták a maguk forradalmát, illetve azt hiszik, hogy megcsinálták, de azzal, hogy Mubarakot elzavarták, nem hiszem, hogy nagy változás lesz Egyiptomban.

A szegénység, korrupció ugyanúgy megmarad, hiába lesz szabad választás, ha lesz egyáltalán, a régi hatalom emberei szépen visszatérnek, s folytatják, ahol abbahagyták, megvan erre a forgatókönyv a közelmúltból, ez történt Magyarországon, s a többi volt szocialista országban is, mondhatni, azok a szerencsétlenek, akik meghaltak, s még megfogank halni, egy illuzióért haltak meg.

Hacsak.....

hacsak nem nézenk kicsit visszább a történelembe, s csinálnak igazi forradalmat, az ancient regime embereit, kiszolgálóit a lehető legdrasztikussabb módszerekkel el nem távolítják a hatalom közeléből, s bár ez sem garancia, hogy ne jöjjön létre egy újabb korrupt, kizsákmányoló brigád, de mindenesetre intő jel lehet a hatalomban lévőknek, hogy bizony nem lehet büntetlenül szivatni, kizsákmányolni az embereket, mert könnyen egy közeli lámpavas lehet a végállomás.

Nyilvánvalóan erre kicsi az esély, egyrészt bármelyik országban, de főleg Egyiptomban és Líbiában, ez nem érdeke az ún. nyugati demokráciáknak, az USA kormányának meg főleg, bár Obama és csapata jól taktikázva nem folyt bele az eseményekbe, nem akarta megmenteni szövetségesét Mubarakot, hiszen értelmetlenség lenne, Mubarak mehet, de a rendszere már nem. Figyeljük majd meg, ha esetleg a feljebb ismertetebb igazi forradalom is bekövetkezne, azaz szépen agyonlőnék Mubarak embereit, kiszolgálóit, a titkosszolgálat tagjait, mindjárt másképpen állnának a dolgokhoz nyugaton.

Egyenlőre zajlanak az események, Egyiptomban a külügyminiszter szerint nem is volt forradalom, Tunéziában már az átmeneti kormány ellen tüntetnek, Jemenben és Bahreinben is az utcákon vannak.

Líbiában pedig szinte polgárháború zajlik, mintegy jelezve, hogy Kadhafi nem egy kaliber a már elküldött lúzerekkel, az Ezredes nem ma kezdte, 1969 ban haverjaival előbb a királyt, Idriszt rúgta ki a hatalomból, amíg azt Törökországban gyógyították, majd az új uralkodótól is rövid úton megvált.

1969 óta tehát gyakorlatilag, bár semmilyen tisztsége nincs,csak hangzatos neve, irányítja az észak-afrikai országot, ami nem kis teljesítmény, ismerve, hogy azóta nem kicsit változott a világ.

Kadhafi annak ellenére a hatalomban tudott maradni, hogy sok disznóságban benne volt, támogatta a PFSZ-t, háborúzott Csáddal, terrorista kiképzőtáborokat tartott fenn, nyilvánvalóan szovjet támogatással, hiszen anno korszerű vadászgépek nem adnak ingyen.

'86-ban kihúzta a gyufát egy terrorakcióról kiderült, hogy Líbiának köze van hozzá, Reagan elnök tartott egy kis erődemonstrációt, bombázták Tripolit és Bengázit, gazdaságilag a Lockerbie ügy tette be a kaput, ekkor Líbia ellen gazdasági szankciók léptek életbe.

Kadhafi ezt is túlélte, sőt a Szovjetúnió bukását is, megértette, hogy változott a helyzet, s ehhez igazította a politikáját, sőt nyitott a nyugat felé, persze rá volt szorulva, mert gazdaságilag a tönk szélére jutott országa.

Iraki háborúból okulva, mondhatni szövetségese lett a nyugatnak, felvállalva a terrorizmus elleni harcot(sic!), s jelenleg nem is a szokásos frázisokat hangoztatja, hanem az iszlám szélsőségeseket teszi meg bűnbaknak.

Jelenlegi helyzetében ez a kézenfekvő megoldás, ha sikerül megnyernie a csatát, akkor számítása szerint megmaradhatna a hatalma, hiszen az egész buli az iszlám szélsőséges műve volt.

Az ENSZ tétovázása akkor is érthető lenne, ha ez a szervezet bármilyen fontos dolgot betöltene a világpolitikában, igy, teljesen súlytalanul, mint amilyen most, nem is várható semmi a líbiai ügyben, szokás aktatologatás, semmit semjelentő felszólalások és egyéb marhaságok. Mindenki kivár, hogy mi lesz a történet vége, az Ezredes a régi diktátor generációból jött, magától nem fog elmenni, ha sikerül maradnia, olyan helyzetet fog létre hozni, főleg gazdaságilag, hogy maradhat még élete végéig a Líbiai Szocialista Népköztársaság Szeptember 1-jei Nagy Forradalmának Vezére vagy a Forradalom Testvéri Vezére és Útmutatója.