Raktár

Megjelen a legújabb patch, benne az utolsó felvonással, Icecrown Citadellel, egynlőre csak az első szint, azaz 4 boss.

A Veszett Horda neki is indult, önbizalomból nem volt hiány, lendület is megvolt, bár itt már volt trash, ellenben ugye ToC -ban nem, néhány dolgot újra kellet venni.

Annyira újra, hogy a kezdeti lendület meg is tört, sikerült leverni az első bosst, nagy nehezen a másodikat, a hajó nem okozott gondot, de Saurfang jr. az igen.

A 25 fős raidek,a progress megállt, próbák helyett, el sem indultunk, elkeseredtem, s egyre nagyobb erőkkel nézegettem, hogy melyik magyar guild felelne meg nekem, szinte mindegy volt melyik szerveren.

A gondolatból elhatározás lett, jelentkezés, a választás a Twisting Nether szerverre esett, a guild pedig a hangzatos nevű Knight of Thrall.

Hogy miért? Elsősorban volt progress, fix raidnapok, a guild raidelésre alakult, nem másra, hogy a tagja maradj, muszáj raidelni, a raid időpontok - kezdés 20 óra, vége 24 óra - megfeletek nekem, igy csak akkor nem tudok menni, ha éjszakás vagyok.

Számított még, hogy a rogue class ne legyen telítve - relative jó gearben jelentkeztem, de akkor is - hát itt nem volt rogue, ill. egy, aki nem igazán játszott, a guild leverte már Saurfangot is, szóval minden adott volt, s fel is vettek.

Az új évet, új helyen, új guildben kezdtem, elköszöntem a Veszett Hordától, s elkezdőtött egy újabb kaland.

Szakma váltással spékeltem meg a dolgot, bányászatot eldobva, a jewelcrafting (jc) lett a másik foglalkozásom, sikerült is elérni,rövid időalatt a maximumot, az egész olyan 4500 arany környékén állt meg.

A raidelés is haladt, a maga normális tempójában, ahogy nyiltak az új szárnyak, a KoT úgy ment oda, egyből, s vette az akadályokat, nem elsőre és könnyedén, sőt, Festergut, Roteface duo is már megállított minket, de aztán a Professor volt az aki behúzta a kéziféket.

10 fős raidek is mentek, legyőzve heroic módban ToC összes ellenfelét, guild elsőnek, achievmentre, ICC10 ben is jól haladtunk.

A progress azonban a 25 fős volt, ahol több mint egy hónap ment el a Professorra, de mindig mentünk, mindig megvoltak az emberek, s ahogy jöttek az eredmények, úgy jöttek a jelentkezők is a guildbe, aztán vagy maradtak, vagy nem.

( Twisting Nether egy elég jelentős magyar populációval  bíró szerver, a magyar top guild, a GF is itt játszik, s van még néhány másik is).

A következő, s még jelenleg is taró megálló a Lich King, 10 fősben, szinte már mindenki ölte, de 25 ben egyszerűen nem megy, számtalan try után is a defile, a valkürök ugyanolyan nehézség, mint a legelején, talán egyszer sikerült túljutni ezen a fázison, de a sok halott miatt már bukott volt az ügy.

A nyár, a foci VB miatt meg is állt a dolog, remélem csak ezért, mindenképpen le kell verni, bár megyünk hard/heroic módokat 25 ben is, néhány új ember jóvoltából, de ez a kill nagyon kellene a guildnek.

Ruby Sanctum, mint a legutolsó wotlk dobás is megérkezett, egy érdekes harccal, eddig még csak 1x voltam, 25 fősben, igen a first killen.

Jelenleg én vagyok a guildben a rogue class leader, ez annyit tesz, hogy a rugók főnöke, szerencsére normális a brigád, összesen vagyunk 4 en, és én nem is tervezek felvenni senkit, csak, ha a létszámunk csökken.

Érdekes módon 2 combat és 2 assassin van, igazából nem látok különbséget, de miután más felszerelés és gemelés kell az egyikhez, más a másikhoz, hogy variálni nem érdemes.

Hosszabb, boss és egycélpontos harcokon - Saurfang, Festergut, Roteface - azért jobb az assassin, a többin a combat viszi el a dicsőséget, legalábbis jelenleg.

A jövő?

Lich King kill mindenképpen kell, még a legújabb kiegészítő előtt, néhány heroic 25 loot sem lenne rossz, de tulajdonképpen azt, amiért szervert/guildet váltottam elértem.

Szívessen megyek raidelni ICC be, hiába unalomig ismert, hiába nincs már miért menni - normalban - egyszerűen jó és élvezem, annak ellenére is, hogy vannak raidek amikor nem minden megy elsőre.

A következő részekben az alt karakterek jönnek, elsősorban a lvl 80 ok, de lehet lesz más is.

Guargumi

Az történet onnan folytatódik, hogy megjelent a játék második kiegészítője, a Wrath of the Lich King.

Mint mindenki, én is nagyon vártam, hogy mit hoz az új rész, igy a megjelenés napján megvásároltam, szabadságot vettem ki, s elindultam, hogy meglépjem azt a +10 szintet, ami a 80. szinthez kell.

Elég jó felszerelésben a questelés nem volt kihívás, a guild - Veszett Sereg - igazi húzóemberei egyszerre szinteztek, nagyon jó élmény volt az új instákat, együtt, elsőre teljesíteni, úgy, hogy mindenki előtt ismeretlenek voltak a bossok, a taktikák.

A bányászatból igázán jól lehetett keresni, igy nem okozott gondot kifizetni, egy epic kardért 5000 aranyat, ami most is durva összegnek tűnik, de szerettem volna a raideken a legjobb felszerelésben nekivágni.

A kiegészítőben - wotlk - egy raiden belül volt a 10 ill. 25 fős lehetőség, azaz ugyanarra helyre lehetett egy héten belül kétszer is menni, természetessen a 25 fős volt a nagyobb kihívás, jobb lootokkal.

A guilden belül a 10 fős raidelés szabadon választott program volt, igy az ember inkább a barátaival látogatta az első raid instát, ami Naxxramas volt, néhányan ismerték még a klasszikus időkből, mikor 40 fős raid volt Easter Plaguelandsen.

A guild semmit sem változott, igy a 25 fős progress ugyan úgy haladt, mint BC ben, ennek ellenére sikerült az összes bosst leverni, s bizonyos mértékben farmolni is.

Nekem ezek az idők azonban a személyes kudarc pillanatai voltak, a class nem igazán szerepelt jól, valamit nagyon elcsesztek a Blizzard emberei, a korábbi top dps, valahol a középmezőnyben találta magát. Az útkeresés, fórumok olvasása, megbeszélés a többi rugóval többféle alternatívával állított szembe.

A combat talent nem igazán sikerült jóra, vagy Assassin ág, két tőr, Mutilate és egyéb finomságok, vagy a Sub ágon lévő  Honor Among Thives alapuló, tulajdonképpen finishinget spemmelő talentra lehetett lecserélni. ( a talent változott, akkoriban minden party tag critikus sebzése után kapott a rugó egy combo pontot, ha volt még ilyen talentezésű rugó a partyban, akkor kettőt, ha három, akkor hármat).

Ez tünt az egyszerűbb útnak, annál is inkább, mert tőröm egyáltalán nem volt, 5000 goldért viszont volt kardom.

Közben a guilden belüli karrierem is elindult, officer lettem, igy bekerülve a vezetésbe.

Egy guildet a GM ( guild master) és pár officer irányít, minden fontos és kevésbé fontos dolgokat ezek az emberek intéznek, a VS belül két irányzat létezett és igazából szemben is állt egymással. Az egyik csapat a raidelést, az ezáltal elért sikereket tartotta szem előtt, ezt az irányzatot igazából az zavarta, hogy voltak olyan raidek, amik elmaradtak, igy az aktuális progress nem tudott haladni. A guild másik része csak elvolt, ha kedve úgy tartotta jelentkezett raidre, ha nem akkor nem, semmiféle normális szankciót nem lehetett igy érvényesíteni, hiszen egyes játékosok távolmaradásukkal szabotálhatták a raidelést.

Létszámnövekedésben sem lehetett bízni, hiszen az állandó recruit ellenére nem sok jelentkező akadt, a Quel Thalas nem igazán magyarok lakta szerver.

Az új patch, amivel megérkezett a content új raid instája is, Ulduar, meghozta a guild szétesését, a legrátermettebb raid leader - RL - az Arathor szerverre ment át, egy hc guildbe, utódját a vezetőség senkiben nem tudta felfedezni, a raidelést, a progresst előtérbe helyezők, köztük én is, belebuktunk egy guildet átalakító kisérletbe, ezért a kilépés és új guild létrehozása melett döntöttünk.

Megalakult a Faith guild, a kis létszám miatt elsőre Ulduar 10 raidek mentek, a 25 fős raidelés Ulduarban, felelevenítve a régi hagyományokat a Veszett Hordával történt.

Guargumi, itt már Assassin talenten, tőrökkel felfegyverkezve tette a dolgát, a játék ebben a részében, messze ezen a talenten lévő rogue volt - megfelelő felszereléssel - a legjobb melee dps.

Sajnos a létszám, illetve bizonyos classok hiánya itt is a már ismert problémákhoz vezetett, tank, illetve healer hiány miatt elmaradtak raidek vagy Guargumi maradt ki, s a warrior karakterem - róla majd később - Schwarc látogatta Ulduart, mint tank.

Sajnos a Faith akármennyire is jó elgondolás volt, a kezdeti lendület után akadozni kezdett a progress, személyeskedő viták alakultak ki, ami a kilépesek után a raidelés végét jelentette.

Ebben az időben Guargumi szinte semmit sem csinált, a játékban az alt karakterek ideje jött el, hunterem - szintén majd egy másik postban - ekkor érte el a level 80 at.

A tagok szépen elkoptak, volt aki transzferelt, volt aki pihentette az egész játékot, s volt aki átlépett a Veszett Hordához.

Az ujabb patch kijövetele után jelentkeztem én is, egyetlen lehetőséget látva arra, hogy megismerjem a Trial of the Crusader bossjait.

A Veszett Horda szintén egy baráti alapú guild, sokban nem különbözik a Veszett Seregtől, látszámilag azonban nagyobb, s az új emberekkel feltöltve reális esély látszott, hogy 25 fős változatban is sikerül eredményket felmutatni.

Kevesebb mint egy hónap alatt sikerült végigverni az instát, azaz megölni az összes létező ellenfelet, folyamatosan ment a raidelés, 10 és 25 fős raidek, visszatekintve, nem volt nehéz, talán a Valkyrek és az utolsó boss, s persze a teljesen más taktikát igénylő pvp harc.

Guargumi szépen felöltözött, nyugodtan várhatta a végső összecsapást, a WOTLK utolsó kihívását Icecrown Citadellt, benne a Lich Kinggel.

folytatása következik.

A történet nem vele kezdődött, de a teljes elveszés vele történt meg valamikor 2007 ben.

A szürreális világban kezdődő kalandozás nagyon is nehezen indult, lévén semmiféle tapasztalattal nem rendelkeztem, a választás, hogy undead, s hogy rogue, az csak úgy jött.

Gamestar kiadványból volt valami minimális leírásom, hogy melyik kaszt mit tud, noha ez még az alap játékról szólt, s ebben az időben már bizony a top level a 70 volt.

A Horda az nyilvánvaló volt, mert az embert egy ilyen kalandba általában a haverjai viszik bele, engem is, s a haver hordás volt, a szerver - Quel Thalas; pve - persze az, ahol az említett haver tolta wowos karrierjét,akkor már 40. szinten.

Lassan, de biztosan indult a questelés, Undercity volt az első város, ahova teljesen csövessen, mondhatni rongyokban megérkeztem, s mint minden "vidéki" csak járkáltam és nézelődtem, másra pénzem sem volt.

Pénzem az sosem volt, kezdőként elképzelésem sem volt a játékbeli gazdasági mechanizmusokról, igy állandó pénzzavarban voltam, szakmának hasraütésre a bányászatot és az enchantingot választottam, az utóbbi egyáltalán nem fejlődött, lévén nem volt mit szétszedni, az instázás puggal egyáltalán nem müködött, a szintezés folyamán a BC előtti instákba, ha 3 ban voltam talán.

Az állandó pénzzavar a legzavaróbb momentuma - azon kívül, hogy néha nem volt pénzem kifizetni az aktuális trénert - lvl 40 nél következett be, amikor is a kalandozó elér oda, hogy a gyaloglás vége. Ennek egyik alapfeltétele, hogy elérje a 40. szintet, a másik a pénz, na az nem volt, kölcsön kellett kérni, majd, ha nagy leszel megadodra megkaptam az összeget, s lett egy frankó undead lovam, ragaszkodó vagyok, mert a mai napig ez a kedvenc földi hátasom, pedig van néhány darab a készletemben.

60. szintre felérve azt hittem tudok mindent a kasztról, bár éreztem, hogy elég nevetséges a felszerelésem, főleg a fegyverek tekintetében, combatnak talentoztam - csak úgy, utánolvasás semmi - elképzeléseimben  csak a kard, két kard - dual wide - volt müködőképes teória, kés, fist weapon,mace kizárva.

Szóval megérkezve nagy mellénnyel Hellfire Penninsuilára, azaz Outland legalacsonyabb vidékre, a nagy mellényből sima futás lett, simán belerázódtam a rugó túlélőképességeibe, egyből a malacok ellen.

Kiábrándító volt, de a haverok felkaroltak, s megismerkedtem az instázás örömeivel, kezdtem utánnaolvasni dolgoknak, hogy mégis mire is való a rogue karakter ebben a játékban.

A 70 szint elérésekor felvettek a szerver egyik magyar guildjébe, azóta már megszünt Veszett Seregbe (VS), na persze ez mind ujdonság volt nekem, csak úgy mint a heroic (hc) insták, a raidek, és a badge of justice.

Innetől dőlt el, hogy ezt komolyan akarom csinálni, a raidelés a csapatjátékok - általam elérhető - csúcsa, bár az első raidemen, azt sem tudtam milyen rendezvényen vagyok effektus köszöntött be, arról nem is beszélve, hogy rettentően izgultam is.

Felesleges volt,mert Void Reaveren az elsők között hasaltam el. Ennek ellenére a kieső trinket az enyém lett, mert valaki azt mondta, ez csak rugónak jó, a rugó meg én voltam.

A továbbiakban a 10 fős Kara és 5 fős hc instákat toltam jellemzően, s a szakmáim is felértek az akkori legmagasabb szintre, repülő mountom is lett, igaz csak a lassabb, mert 1000 gold komoly összegnek számított.

A raidelés, a progressz egésszen döcögőssen ment a VS ben, lényegében már müködött SSC, és Black Temple is, de a guild még mindig képes volt whipolni Gruulnál és Magtheridonnál is, Tempest Keepben pedig farmon Void Reaver volt csak, jellemzően a T5 vállas egyenöltözéknek számított, kesztyű, sisak, chest  pedig elérhetetlen álomnak.

Szerencsére a készítők gondoltak az ilyen gyengébben teljesítő guildekre is, igy az utolsó patchek egyikében, T6 szintű, badge itemek is bekerültek a játékba.

PVP próbálkozások is voltak, nem vagyok ügyes játkos, pvp ben meg főleg, 3vs3 és az 5vs5 az teljesen kiábrándító volt, a 2vs2 resto druidával, annyira volt elég, hogy S3 sisakban sikerült a végén lejutni Mount Hyjal és Black Temple falai közé.

Ez a raidelés nem ment a VS nek saját erejéből, egy másik magyar guilddel összefogva - Veszett Horda -  sikerült megvalósítani, kicsit versenyszagú volt az egész dolog, de a két guild csak együtt tudta kiállítani a 25 embert ezekre a harcokra.

 Közben az is kederült, hogy egy "baráti" alapokon nyugvó guildben nem lehet progresszt csinálni, hiába van közel 100 fő, ha értelmes setupot nem lehet összerakni, sőt az aktuális raidekre nincs is meg a 25 ember. Jobban elmerülve a VS témában, látszott, hogy inkább az egyéni érdekek dominálnak, mint a guildé, nem volt kötelező raidelni, a nehezebb harcokra egyszerűen nem jöttek el az emberek.

Akkoriban ezek a kérdések nem zavartak nagyon, csak valahol sejtettem, hogy a helyzet nem fog javulni, sőt inkább csak elmélyültek a problémák, a közös raidelés is végetért, igy sem Black Temple végét nem láttuk, sem Sunwell hirhedt gonoszait.

Azért személyes sikereket elértem, az exalted Netherwing frakció, a sárkánnyal együtt - a mai napig ezzel repülök - Champion of Naaru title, ezekra akkoriban igen büszke voltam, csakúgy, mint a full Zul Aman futamokra, tulajdonképpen az ott megszerzett cuccokban vágtam neki a Northrendes kalandoknak.

folytatása következik.   

Végetért a foci VB, Spanyolország világbajnok, a többi nem számít, legalábbis nekik, ők boldogok és nagyon elégedettek, a csapat az EB cím után, megszerezte a világbajnoki elsőséget is.

A spanyolokon kivül talán Uruguay lehet elégedett, a többieknek azonban nincs okuk a vidámságra, kiemelve a francia, angol, olasz brigádot, akik nagyon leszerepeltek.

Leszerepelt maga a Világbajnokság is, ezen a VB n nem voltak sztárok vagy olyanok, akik sztárrá avanzsáltak volna, minden csapatban egyszerű munkásemberekké lettek a játékosok, azok, akik a foci élvonalában, klubcsapatuknál meghatározó embereknek számítanak, beleszürkülve, s elég gyatra formában játszottak.

Én, mint szurkoló, focibuzi, egy ilyen világeseményt elsősorban miattuk is nézek, hogy visszakapjak valamit abból, hogy ezek a játékosok miért is istenek az adott csapatukban, hát ilyet nem kaptam, az elmúlt hónapban.

Kaptam viszont deffenzív, védekező játékot, főleg az első körben, tisztelet a kivételnek, kaptam botrányos taktikákat, látványos szenvedést, tanácstalanságot, nulla motivációt, bírói tévedéseket, s egy olyan rendezvényt, amire azt mondom, hogy elmegy, remélve, hogy ennél rosszabb már nem lehet, de ez, elnézve a világ, s azon belül a válogatottak játékát, korántsem biztos.

Megy a VB - foci - élesben játsznak a csapatok, aki veszít, az csomagol és utazik, szóval

van tétje a meccseknek.

Uruguay és Ghana már tegnap sikeressen vette az első akadályt, a következő meccsen majd egymás ellen lenne sziporkázni, igy elsőre Ghana a nyerő, de a latinokban mindig is benne volt, hogy képesek valami jót alkotni.

A mai nap - junius 27 - sor került egy rangadóra, Németország - Anglia, nagy remények, legalábbis szurkolói részről, útólag persze belátom, optimista voltam.

Az svábok simán verték az angolokat, akik valami nagyon szar focit mutattak be, motiválatlanok, s feltűnően lassú, ötlettelen játékkal álltak elő.

Ez alól az sem menti fel őket, hogy a barom bíró, elnézett egy szabályos gólt, ill. a partjelzője, hogy a mai napig nincs, legalább ilyen színvonalon, valami berendezés, ami jelzi, hogy gól vagy sem, az botrány.

Nem ismerem a FIFA vezetőinek ellenérveit a videobíró ellen, de nem tudom elhinni, hogy 2010 ben, nem lehetne egy ilyen berendezést/rendszert működtetni hatékonyan, elkerülve az ilyen eseteket.

Mondjuk a meccs nem ezen ment el, hiszen 4-1 re leigázták a németek az angolokat, akiket remélem a brit sajtó porig aláz, szakmailag megbuktak, hiába érnek euromilliókat.

A baj nem jár egyedül, az esti meccsen, Argentina egy sima les helyzetből szerezte az első gólját, s a szokásostól eltérően ezt a kivetítőn is visszajátszották, ami fokozta a hangulatot, Rossetti ofc nem vonta vissza az ítéletet, de a botrány szele azért befújt az ablakon.

Egy nap két ilyen eset, egy jobb érzésű sportszervezetben akár el is indíthatna valamit, az ügy érdekében, de a FIFA és jelenlegi vezetése nem valószínű, hogy változtat a véleményén.

Mindenesetre Diego és a haverok a következő körben Németországot kapták, nem vagyok nagy német szurkoló, de remélem elverik az argentin bandát.

A csapból is ez folyik, én is nézem, nem vagyok csalódott, eleve szar VB vártam, bunker focival, kockázat mentes, csak ne kapjunk ki taktikával, hát kb. egy hét után ez van.

Nálam esélyesnek vélt csapatok - Franciaország, Olaszország, Brazilia, Argentina - csak az argentinok tettek le valamit,amit focinak lehet nevezni, a franciák kiestek, egy döntetlen és egy vereség elég ehhez, ha továbbjutnának, azt nem érdemlik meg.

Brazil és az Olasz csapat egyetlen meccsen játszott eddig, a kékek gyengén muzsikáltak, döntetlen, a brazilok nyertek ugyan, de valami félelmetessen szar játékkal.

Miért ilyen szar?

 Az okokat sok helyen leirták vagy leirják majd, nekem egyetlen dolog tünt fel, amin el lehet bukni a meccseket, nincsenek irányitók, ha vannak is ilyen játékosok egyáltalán a csapatokban,akkor nem játszanak vagy nem egyedül teszik azt (Lampard, Gerrard).

A francia csapatból, az elbaszott taktikán kivül ez is nagyon hiányzott, az hogy Ribery középen tekereg, az nem irányító, igaz sosem volt az, az angoloknál meg van egyszerre kettő is, lásd fent.

Olaszoknál elvileg De Rossi csinálhatná ezt, de valahogy nem jött neki be, elfogultan egy Totti inkább, de ő nem kellett, a digó csatársornál, csak a védelem szánalmasabb, vicc, de Paolo Maldini még mindig nem lógna ki a sorból.

Talán az élesedő harmadik kőrben lesz valami előrelépés, esetleg kemény meccsek, de szerintem az alapokon sok edző nemfog változtatni, azaz marad a biztonsági foci.

A kora délutáni órákban, olyan 2 felé, meghalt a Lich King, a jelenlegi content utolsó, legfontosabb szereplője, a főellenség.

A guild már ölte, de én most voltam elöször, igy nekem ez a first kill.

10 fős verzióban, ami azért könnyebb mint a 25 fős, amitől sajnos a guildünk még messze van, bár már csak Arthas azaz a Lich King van hátra.

Gratulálok magamnak, s a többieknek is, Guargumival jöhetnek a hc - heroic - módok.

Előzmények:

Kell egy laptop, olcsó, s normális, játékra alkalmas legyen, ez volt a terv.

Hogy miért, mire kell, teljesen épelméjű indokom nemvolt rá, kell és kész, nincs kedvem a Heroes Táborba, Budapest Bajnokságokra az asztali konfigurációt szétszedni, levinni a lépcsőn, főleg nem a 19 es crt monitort.

Jól jöhet bárhol.

Elhatározás megszületett, jöhet a felderítés.

Felderités:

Forumok megolvasása, árlisták átnézése, majd szomorúság és düh.

Ezek a notebook készítők simán hülyének nézik az embert, parasztvakitás folyik, sima lehúzással egybekötve, nagyüzemi szinten.

Példák, amiben jó a cpu, abban a vga nem ér semmit, amiben a vga elfogadható, abban a cpu a gyenge vagy a memória felháborítóan kevés.

OS, az persze valami fos, Linux, Free Dos vagy nincs is, persze 200ezer körül már kánaán is eljöhet, de nem szándékoztam mélyen a zsebembe nyúlni, vagy a görögök sorsára jutni, eladósodni piszkosul.

Használt gépek frontján is nyomultam, de csak a garanciális modellek érdekeltek, hát eleinte semmi biztató nem volt.

Akció:

Folyamatosan figyeltem a prohardver oldal hirdetéseit, de semmi értelemes ajánlat, gps ügyben az apróneten is olvasgattam, s véletlenül megnéztem a notebokk kinálatot is, s lőn

Asus K50AB, 3 hónapos, 95e, ráadásul Budapesti, nem valahol a világvégén.

Kiderült, hogy elég normális modell, 2 év garancia, hivatalos OS - Win7 - táska, egér.

Kipróbálás, majd megvettem, az eladó kapott egy másikat a munkahelyén, kellett a della, nekem meg a gép.

Konfiguráció:

Processzor: AMD ® Athlon 65 X2 Dual Core QL65 (2,1 GHz, 1M L2 cache, 3600MHz HT)
Operációs rendszer: Win7 64 bit, XP

Kijelző: 15.6 "WXGA (1366x768) ColorShine (fényes), LED háttérvilágítás
Chipset: AMD ® RS780
Rendszer memória: 4GB  DDRII 800MHz, Bővithető!
Hard Drive: 320GB SATA, 5400rpm fordulatszám
Optikai meghajtó: DVDRW SuperMulti DL -
(podporaDVD-RAM)
Hálózati kártya WLAN b / g / n 10/100/1000 LAN -
Grafika: ATI Mobility Radeon HD 4570 512MB VRAM -
Mutatóeszköz: TouchPad
Integrált numerikus billentyűzet
Interface: 1x VGA, 1x fejhallgató, 1x mikrofon, 1xRJ-45, CMOS kamera 1.3M, 4xUSB 2,0
Speciális felszerelés:  táska és egér
Alváz: Plastic
Súly 2,6 kg
Méretek: 370 x 256 x 35,5 mm ~ x31
akkumulátor-élettartam akár 3,5 óra (6-cellás akkumulátorral)
AC adapter: Output 19V DC, 3,42 A, 65W

Tapasztalatok, vélemény, gamez:

Két OS van rajta, bootoláskor lehet választani, hogy win7 vagy xp, nekem nagyon bejött a win7 az asztali gépen, itt is ezt preferálom.

Játékokat pakoltam rá, kiváncsi voltam mit tud.

World of Warcraft:

native felbontásban 1366*768 közepes grafikával - árnyék és hasonló vga és cpu gyilkoló marhaságok kikapcsolva ofc - teljesen normálisan fut, Dalaran kicsit laggol, instázás teljesen élvezhető, raiden nem voltam még, valószinűleg nem is leszek ezzel a géppel.

Szóval az alapjáték teljesen élvezhető, szoknom kell a billentyűzetet és a relative kicsi képernyőt.

Test Drive Unlimited

Nálam ez a tesztjáték, ha ez megy normálisan, akkor nagy baj nem lehet, megy, de élsimitás nincs, igy teljesen játszható a játék, a belvárosban is, belsőnézetből.

Szintén nativban.

Raktam rá még pár régebbi játékot, leginkább stratégia, meg kalandjáték, illetve az FM2007.

Ezek természetesen teljesen normálisan futnak, most készülök a Dragon Age cimű cuccot felrakni, kiváncsi vagyok, hogyan birkózik meg vele.

Pro és kontra:

- ennyiért szerintem teljesen jó, nem egy vadállat, de az általam kedvelt játékok elfutnak rajta

- normális sebességgel müködik minden, kicsomagolás, tömörítés, install, web.

- a billentyűzetet nekem szokni kell, elsőre gyenge minőségűnek tűnik, wow hoz csatlakoztatok hozzá majd egy usb billenytűzetet.

- dvd multi egy kalap fos, cd jól olvas, de a dvd olvasásnál rezegteti az egész gépet.

Egyszer már nekifutottam, akár folytathattam is volna, de inkább az új mellett döntöttem, majd meglátjuk mi jön ki belőle, milyen időközönként lesz kedvem írni.

Tehát újra itt.