Közel fél éve - 5 hónap és egy kicsi - nem írtam, természetesen lett volna téma, hiszen a guild - Faith - szép sikereket ért el, ahogy ezt Bandee által szerkesztet honlapon is jól látható.
Bejegyzés mégsem történt, nagyon örültünk az eddigi legutolsó raid - Dragon Soul - tartalomban elért sikereinknek, de az egész mégsem volt igazi, annak ellenére sem, hogy mindenféle nerfek előtt öltük meg Deathwinget, s mentettük meg a világot. Sőt, terven felül, még heroic módban is sikerült Morchokot és a másodpéldányát. A lendület kitartás többeknél itt véget is ért, néhány erőtlen próbálkozás a következő bossokon hc módban, s a vele járó wipefest után csak azért riadeltünk, hogy meglegyen a legendary, de már itt is elmaradtak többen. A raidek sem indultak el mindig, az alacsony létszám, bizonyos posztok - healer - hiánya megölte az egészet, de lehet már hamarabb meghalt, hogy miért, megpróbálom megfogalmazni, hogy miért csak a fanatikusok - mint én - maradtak a legvégére.
A kezdet
80 ról 85 re igaz csak öt szint, de mégis jól indult a legújabb kiegészítő, a világ megváltozott, minden helyszín más lett, Outland és Northrend pesze nem, Deathwing arra nem járt.
Két zóna volt a kezdésnek megadva, ebből az egyik egyedi, vízalatti világ, a másik pedig a kalandozóktól elzárt Hyjal, én ez utóbbit választottam szinte minden karakteremnek, annak ellenére, hogy a másik sokkal színesebb és talán izgalmasabb is.
Végre lehetett repülni mindenütt, ezt is felírhatjuk nagy pozitívumnak, az új foglalkozást, a régészetet már nem annyira, de elsőre jó bulinak tünt, később kiderült, hogy nem annyira az, tulajdonképpen értelmetlen.
5 fős normál insták
A northrendi "összehúz aoe" tipusú bárgyú és végletekig unalmas futamok után igencsak megelepetés volt, hogy ismét oda kell figyelni, nemcsak berohanunk és ütünk mindenkit akit érünk, majd a tank úgyis felveszi és simán megoldja a healer. A healer azonban gyorsan gondba került, mert képes volt megoldani ezt a feladatot, ám a manája gyorsan elfogyott, gyorsabban, mint ahogy a versenyzők megölték a célpontokat, visszetértünk tehát a BC be, ahol ment a cc, s az odafigyelés.
Jól, igényesen kialakított, megfelelő nehézségű helyek voltak ezek, igaz 80tól 84 ig csak 3 db, a többi insta, normál módban is csak 85 után volt elérhető.
5 fős heroic insták
85. szinten, némi itemlevellel felvértezve jöhettek a hc, tulajdonképpen azért, hogy összerakják a játékosok a geart a raideléshez, a hc nem dobott epicet, 346ilvl cucc volt a legjobb, frakcióktól beszerezhető volt jobb, de azért még mindenki messze volt az exalted reputációtól.
Élvezetes, jó insták voltak, látszott rajtuk, hogy dolgozott rajta a készítő cég, kelleően nehéz is volt, az akkori adott gearben, healernek tiszta rémálom, ha sikerült retardált pugot kifognia, random LFG n ez nem is volt nehéz.
Miután sikerült túlöltözni, ezek az élmények csökkentek, még mindig meglehetett halni, de sehol nem voltunk ahhoz, amikor full t5 ben lazán elhasaltunk Tempest Keep keményebb hc instájában.
A folyatatásban jöttek új hc-k, de a Blizzard nem tudott vagy nem akart érdekeset alkotni, igy meg is szünt az izgalmas játékmenetet igérő hc futamok száma, a két új hc, ami nem is volt az, hiszen két régi raid lebutított változata, már nem hozta a leírt élményeket, dobott viszont epicet,s mint tudjuk ez kell azoknak, akik nem raidelnek, mert nekik is "jár" legalább olyan cucc, mint azoknak akik képesek odatenni magukat, kicsit is komolyabban venni a játékot.
Raid
3 helyszín várta a közönséget, a történet szerint Deathwing három alvezérét kellett legyőzni, barlangban, egy erődben, s a felhők között, ez utóbbi egy rövidebb insta volt, érdekes, bár sokáig bugos harccal.
Raidekben már volt változtatás, egyrészt a boss id, másrészt a legnagyobb baklövés, azaz a 10 fős és a 25 fős raid ugyanolyan lootot dob, a boss id miatt nem működött, hogy megyünk 10 és 25 fős raidet is egy reseten belül.
Ez a változtatás alapjaiban rengette meg a guildek életét, generálta magában a válságot, s azokat a nonszensz eseteket, hogy volt olyan guild, ami képest lett volna kiállítani 25 embert, de inkább mentek 2 darab 10 fős futamot, tovább mélyült a klikkesedés, amit az előző kiegészítő nagyon jól lekezelt, hiszen lehetett tolni a progreszt guild szinten 25 főben, s a fanatikus mehettek 10 fős runt a haverokkal, ez most eltünt. A dolog odáig fajult, hogy több guild és önjelölt guild master lett, mint amire szükség van, minden csapat toboroz, embert keres, csak éppen nincs mire, s a 4.3 óta potenciális emberek sincsenek, akikből lehetne tag, az LFR miatt nincsenek rákényszerülve, hogy belépjenek, s valamit hozzátegyenek egy csapathoz.
Looking For Raid
4.3 patch - Dragon Soul - háromfajta nehézség létezik, LFR/Raid finder, normal és hc. Az első egy olyan butított változata, tulajdonképpen megerőszakolása és degradalása az adott raid contentnek, ami úgy is sikeressé teszi a harcot, hogy nincs kommunikáció, nincs taktikai ismeret, illetve ismertetés, ez egy 25 fős bohóckodás, ahol van 2 tank, 6 healer és a többi dps. Olyan megdöbbentő dolgokkal találkozhat az ember, ami keményen súrolja az ingerküszöbét, a teljesség igénye nélkül, néhány példa:
- pvp felszerelésben, de csak abban
- gemek, enchantok teljes hiánya, illetve a specializációtól eltérő, rossz gemelés
- buffos kaja, flaskák hiánya vagy ezek rossz felhasználása
nyilvánvalóan következik, hogy azok, akik igy lépnek a porodra képtelenek értékelhető teljesítményt nyújtani, ez dps poszton még elmegy, de ha 2 tank vagy a healerek fele, igénytelen, retardált barom, akkor még ez a nevetséges butított hely is könnyen wipefest helyszíne lehet.
Megitélésem szerint az LFR nagyon sok potenciális guildtagot szív el, akik lehet a fent említett hibákkal szállnak be a harcba, különböző okok miatt, de guild szinten ezektől úgyis megszabadulnak, ha nem tudták addig elmondják nekik, ha pedig nem érdekelte őket, ott muszáj maximalizálni a felszerelést, s nagy esély van arra is, hogy sokkal jobb játékosok lehetnek, azaz fejlődhetnek. De nem, minek lépjenek be bárhova is, ha megölhetik az adott ellenfelet, sőt end boss-t olyan feltételek mellett, ahol semmit nem kell letenni az asztalra, ahol nem szükséges a kasztom, a taktika ismerete, ahol lehetek afk, ahol lehetek full retardált - paladin healer/dps tauntol folyamatosan- a negatív következmények szinte minimálisak, nos ezért is van az, hogy nincs ember, nincs jelentkező.
Igazából nem vagyok LFR ellenes, sőt nagyon jó dolognak tartom, valahol tetszik is, vagyok annyira hülye lejárok, akár 2 karakterrel is, érdekes élményeket szerezni, s nyilvánvalóan altot gearelni a legjobb, de ebben a formájában megöli azt, ami anno ennek a játéknak az alapja, a guild, a szervezett közösségi játszás.
Véleményem szerint az LFR amikor indult akkor nem DS ben kellett volna kezdeni, hanem Firelandsen, valamikor az első nerf környéken jöhetett volna DS. Egy új részben pedig addig nincs vagy van, de nem a teljes raid tartalom, amig nem jön az aktuális nerf, durvább esetben a következő tier.
Ezt a koncepciót kéne a követni a Mits of Pandáriában is, de nem így lesz, sőt nem jön vissza a külön loot 10/25 vonatkozásban sem, meglepő módon a Blizzard pont az általam leírt dolgokat - LFR, butított hc - tartja a kiegészítő pozitív részének, szerintük az a hibás elképzelés, ahogy indult, az biztos, hogy nem vagyunk egyformák, de sem Shattrath City, sem Dalaran nem volt ilyen üres a történet végére, mint most Ogrimmar ill. Stormwind. Nyilvánvalóan ehhez az is kellett, az LFR mellett, hogy a Dragon Soul az eddigi leggyengébb befejező raid, Black Temple, Icecrown Citadell simán szórakoztatóbb, tartalmasabb, s nehezebb volt (normál nehézségről beszélek).
Ez nem egy "régen minden jobb volt" poszt, s nem érzem úgy, hogy a kiégés jeleit produkálnám, hiszen azon kevesek egyike vagyok, aki még mindig játszik, s játszana is, csak azt veszi észre maga körül, hogy elfogytak a társak, akikkel szeret játszani, elfogytak az igazi kihívások, sajnos azonban úgy látom, hogy kedvenc játékom rossz irányba halad.
A Pandaria még messze van, szerintem szeptember előtt nem jelenik meg, addig vagy kitalálok valamit vagy marad a nagyon lightos WoW, megcsinálva a területek összes küldetését.
